Nagyobb térképre váltás

E terület valóságos kincsesbányája a régésznek. Egymás fölött, egymás mellett sűrűen leli itt a hallstatti La-Tene ízlésű és római kori emlékeket. Meglepő az edények sokasága és sokfélesége, alakjuk, de készítésök módjának finomsága is.
Az agyagedények mellett nagyon sok, változatos formát mutató fémtárgyat is találtak. Ezek vasból és bronzból valók. Előkerültek kardok, lándzsák, medvevágó kések, ollók bronz ékszerek, karperecek, lábkötők.
Az avarok 568. évi megjelenése után - a leletek tanúsága szerint - benépesült ez a táj.
Babóton avar sírokat tártak fel.
1217-ben II. András király a falut a johannitáknak ajándékozta a „Sopron kapujánál” teljesített szolgálatukért.
1270-ben V. István király a Sopron megyei íjászokat, lövészeket Babóton fölszabadította, hogy birtokaik használata fejében az „ország szélén” őrszolgálatot teljesítsenek.
1272-ben Moys nádor és soproni főispán Babóton állított ki oklevelet.
Kun László király 1274-ben Ottokár cseh király ellen készülve Kapu várát vizsgálta meg, s ez alkalommal Babóton kelt oklevelében Korpádi István fiának birtokot adományozott.
A falu 1387-ig királyi várbirtok volt, ekkor Zsigmond király – Ordóddal együtt – a Kanizsayaknak adományozta.
1536-ban a Nádasdyak birtokába jut, akiktől viszont 1671-ben a kincstár kobozza el, s 1681-ben az Esterházyak kezére juttatja. Babót földművelő település a 16. században három részből, úgy-mint Babót, Ordód és Hidász falukból állt.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban a babótiak is részt vettek. (1849. május 6. kapuvári csata)
Álljon itt a honvédek neve, akik e nemes küzdelemben harcoltak: Horváth Márton, Horváth György, Kovács Péter és Gergely, Kalmár János, Kalmár István, Heiner Márton, Molnár János, Molnár József, Molnár Péter, Markó György, Pintér József, Pintér Márton, Pakrócz Mihály, Simon István, Sipőcz Lajos, Sipőcz András, Szabó Mihály, Varga Sebestyén, Varga János– ő Komáromban harcolt. A szabadságharcban résztvevőket, szimpatizánsokat a császáriak üldözték. Sokan a környék erdőségeiben bujdostak, s találtak menedéket. A 20. sz. két világégése komoly véráldozatot követelt a falutól.
Az I. világháborúban 54 fő halt hősi halált.
A II. világháború idején a szovjet csapatok 1945. március 29-én szállták meg a falut. A súlyosabb harci események elkerülték ugyan Babótot, de a frontokon 48-an lelték halálukat. Az elesettek nevét csakúgy, mint az I. világháborúban meghaltakét, a temetőkápolna falán található emléktábla őrzi.
Az 1956-os eseményeket csendes forradalomként élte át a falu.
A falu vezetése hűen ápolja a község múltjának emlékeit. Ezt bizonyítja, hogy a millennium tiszteletére kettős keresztet állított a „Királyfá”-nál, amely a falu egyik látványossága. A település határában – a Faluhelyi dűlőben megtalált egykori temető közelében – az itt eltemetettek tiszteletére emlékkeresztet állítottak. A temetőben emléktáblát helyeztek el az I. és a II. világháborúban hősi halált halt babótiak emlékére.

• Csorna
• Kapuvár
• Veszkény